Rendkívüli ritkaságú Ottó-dénárt, rutapajzsos aranyforintot, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum kollekcióiból is hiányzó 17. századi erdélyi aranypénzt aukcionál idei árverésén a Nudelman Numismatica.
 
 
 
Hagyományokhoz híven, szeptember utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre a Nudelman Numismatica éves árverése. A magyar aukciók között egyedülálló esemény nemzetközi színten is megállja a helyét. Az idei árverés 883 tétele között számos kiemelkedő ritkaság található. Az átlagban több mint 1500 eurós kikiáltási árral induló tételek között az alacsonyabb árakat kedvelő gyűjtők is találhatnak kedükre valót: több tétel indul 20-30 euróról.
 
 
 
Az árverés anyaga a magyar vonatkozású numizmatika teljes palettájáról tartalmaz kiemelkedő szépségű és ritkaságú darabokat. Az Árpád-házi pénzek közül kalapács alá kerül számtalan gyönyörű tartásfokú darab Szent Istvántól III. Andrásig. A korszak kiemelkedő ritkaságai közül például megvásárolható a rövid ideig uralkodó Ottó (1301-1307) egyik dénárja. 

A vegyesházi uralkodók pénzei közül kiemelten érdekes a 144. számú tétel: I. Lajos (1342-1382) aranyforintja.
A darab egyedülálló értéke a rajta látható ún. rutapajzs. A Károly Róbert uralkodása alatt kezdődő magyar aranypénzverés forintjai először firenzei liliom ábrázolással készültek (bár ismert egy régi rajz, címerpajzsos ábrázolással is, de az ábrázolt darab létezése kétséges). A magyar pénzverés történetében először I. Lajos korabeli aranyforintokon találhatunk alul ívelten keskenyedő pajzson ábrázolt magyar-Anjou címert.  Az aukción szereplő aranyforinton látható rutapajzsos (sarkára állított négyzet formájú) címer magyar pénzeken nem honosodott meg - aranyból csak ez az egy típusa ismert. A pénz datálható, és alkotója is ismert: Petrus Chimle vésnök munkája az 1369-70 közötti időszakból. Mindössze néhány példányban ismert a darab, először 1949-ben publikálták az Archeológiai Értesítőben - addig ismeretlen volt. Rendkívüli ritkaság, verdefényes állapotban, magánforgalomban elérhetetlen!
 
Az aukció további figyelemre méltó tételei az Erdélyi Fejedelemség, illetve a Habsburgok II. Rákóczi Ferenc utáni erdélyi pénzverés korából származnak.
Kiemelkedő ritkaság a 284. számú tétel, Apafi Mihály (1661-1691) szebeni 5 aranyforintja 1663-ból. A hétköznapi pénzforgalom számára arany forintokat vertek, a többszörös aranyforintok rendkívül kis mennyiségben készültek, inkább ajándékozási céllal. A darab ritkaságát jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában őrzött gyűjteményben sem található.
 
 
 
 
A Habsburgok magyarországi pénzverését ugyancsak egyedülálló darabok képviselik az árverésén.  Ebből a korszakból is kiemelkedő ritkaságok kerülnek aukcióra, például az 586. számú tételként induló, II. József mint társuralkodó (1765-1780) korszakában vert gyulafehérvári 3 dukátos.  A tétel egyediségét a szokatlan többszörös címlet, és kis példányszám adja. (szintén hiányzik a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának gyűjteményéből).
 
 
 
 
 
Egyedülálló összeállítás található az aukción próbaveretekből, valamint az elkészült pénzek modelljeiből is, az 1919-1944 közötti korszakból. A modellek a verőtő készítés első lépéseiben kerültek felhasználásra, ezekről redukálták a pénz méretére az ábrákat pantográffal. Ezek a modellek (nagy minták) általában egy-két példányban készültek, legnevesebb éremművészeink (például Beck Ö. Fülöp, Berán Lajos) nyerték el a megmintázás jogát a pályázatokon. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a közösen használt korona pénz rendkívüli inflációnak volt kitéve az utódállamokban. A Magyar Királyság új pénzének, a pengőnek a bevezetése csak 1925-ban sikerült megkezdeni. A pengő elvileg arany alapú deviza volt, de a forgalom számára sohasem kerültek kiverésre aranypénzek. A forgalomba került 1, 2, 5 Pengős érmék ezüstből voltak. Ezeket figyelembe vételével rendkívüli ritkaság az a két aranyban levert 2 Pengő névértékű próbaveret ami most kalapács alá kerül, a 
760. számú tétel 2 Pengő 1935, Pázmány Péter ábrázolásával és a
Mind a két tétel csak 2-2 példányban készült, amiből 1-1 a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában van. Ezek az egyetlen elérhető magánkézben lévő példányok! Korábban a legjelesebb numizmatikusaink közé tartozó dr. Zimmermann Lajos gyűjteményében voltak. Fenti tételek mellett még sok más meg nem valósult típusú pengő érme ezüst és tombak próbaverete is megtalálható a kínálatban.
 
Teljes sor kerül eladásra a 2013-2014 években kiadott emlékpénzek próbavereteiből is. Ezek 10 példányban készültek, amiből maximum 6 sor kerülhet eladásra a jövőben.
  
 
Nagyon szép, majdnem teljes gyűjtemény található a korona és pengő pénzrendszer forgalmi papírpénzeiből is az árverésen. Kiemelkedő tételek:
864. számú tétel 1.000.000 korona 1923 forgalmi ez a legmagasabb címletű magyar korona bankjegy, a pengő bevezetésénél szinte mindet beváltották, mivel 80 Pengő lett az új névértéke, ami egy havi jó fizetés volt
880. számú tétel 1.000 Pengő 1927 forgalmi, rendkívül ritka címlet ( egy éves teljes fizetésnek felelt meg: "havi kétszáz pengő fixszel az ember könnyen viccel" mondta a korabeli sláger - a cselédek havi 30 Pengő és ellátásért voltak alkalmazva, egy állami hivatalnok beosztástól függően 60-100 Pengőt kapott - a legtöbb ember életében nem tartott a kezében ebben a korszakban 1000 pengőst). Mivel 1944 novemberétől lecserélték az új 1943. február 24. keltezésű barna színű 1000 Pengősre, tudatosan senki sem tartotta meg a régi típusú bankjegyet, hiszen ekkor még nem kezdődött el a pengő inflációja és a magas névérték (arany értékben ez elvileg 261 gramm színaranynak felelt volna meg, mai áron 2,7 millió forint) miatt mindenki leadta a bankjegyet. 
 
 
 

Scroll to top
Vatera aukciónk
Find us on Facebook