Az I. világháború alatt mintegy 900.000 orosz hadifogoly került az Osztrák-Magyar Monarchia fogságába, akiket 53 fogolytáborban őriztek. Ilyen fogolytábort szerveztek Esztergom-Kenyérmezőn is. 1915-ben Stockholmban a hadviselő államok vöröskereszt szervezetei megállapodtak a fogolytáborok belső használatára kibocsátható tábori pénzekről. 


E pénzek létrejötte már évszázados múltra tekint vissza. A legrégebbi kiadásúnak a hétéves háborúban (17561763), a Drezdában lévő fogolytáborét tartják. 
Az I. világháború során a harcban álló országok táboraiban meg is jelentek különböző színvonalú pénzhelyettesítő fizető eszközök. 
Többnyire nyomdai termékek, tehát papírpénzek. De a háború elején még fém váltópénzeket is vertek. 
Kibocsátásukkal egyetlen célt kívántak szolgálni, a hadifoglyok szökését meggátolni azzal, hogy a foglyok a fogvatartó ország valutájával nem rendelkezhettek. 
Ilyen különleges pénzek keletkeztek Esztergom-Kenyérmező hadifogoly táborában is. 
Elsőként még 1915-ben egy pénzérme-sorozat készült, 1, 2, 10, 20 és 50 filléres címlettel. Az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeihez hasonlóan, az egyik oldal magyar, a másik német nyelvű szöveggel. 
Ez az öt címletű vert réz pénzérme a Magyarországon lévő 15 fogolytábor egyetlen fémpénz kiadványa is maradt. 
1916-tól ismeretes Kaufmann Ferenc esztergom-tábori kereskedő 10 korona összértékű tömbje, amelyben 4, 6, 10, 30, 50 fillér és 1 korona névértékű szelvények voltak. Az a feltételezés, hogy ezek is a fogolytábor kantinja részére készültek. 
1916. január 15. kibocsátási időponttal már a hadifogolytábor hivatalos kiadványai is megjelentek. 
Címletei: 1,2,5, 10, 20 és 50 korona. 
Ennél a papírpénz sorozatnál is az egyik oldal magyar, a másik német nyelvű. 
A vázlatosan bemutatott, egyébként igen gondos kivitelű fém- és papírpénzek, a gyűjtők körében is kedvelt, érdekes dokumentumai Esztergom történetének. 

Webshopunkban több ilyen papírpénz kapható. A tételek itt megtekinthetők >>

 

Scroll to top
Vatera aukciónk
Find us on Facebook