Hajnali harangzúgás, hídzár, ingyenes ökörsütés a Vérmezőn - 21 oldalas ceremóniakönyvben rögzítették Ferenc József magyar királlyá koronázásának szertartását

1907-ben, a koronázás 40. évfordulóján a jubileum alkalmából emlékpénzek készültek. 

1907-ben, a magyar koronázás 40. évfordulóján, a jubileum alkalmából emlékpénzek készültek Körmöcbányán aranyból és ezüstből, 100 és 5 Korona névértékben.>>

Az emlékpénzen látható koronázási ceremóniáról részletes leírást adott Jókai Mór>>

 

Ferenc József a magyar történelem egyik legmeghatározóbb uralkodója volt.
Hosszú uralkodását és családi tragédiáit jól jellemzi a halála előtt 2 évvel, Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolása kapcsán mondott ítélete: "Az élet semmitől sem kímélt meg". 

I. Ferenc József (Franz Joseph) összesen 68 éven át uralkodott, ő volt a Habsburg monarchia leghosszabb ideig regnáló uralkodója, egyben Európa harmadik leghosszabb ideig uralkodó monarchája.
Mindössze 18 évesen, 1848. december 2-án került a birodalom trónjára, miután nagybátyját, V. Ferdinándot lemondatták a trónról. Megkoronázása mögött édesanyja, a vasakaratú Zsófia főhercegnő, és annak jobbkeze, Metternich kancellár állt. Ők ketten állítólag már évekkel korábban eldöntötték, hogy Ferenc József nagykorúsága pillanatában átveszi a Habsburg-birodalom vezetését.

A kiegyezéshez vezető hosszas politikai tárgyalások betetőzéseként 1867. június 8-án Ferenc Józsefet, és feleségét, Erzsébet királynét (az oprettekből ismert Sissi) országos ünnepségek közepette Magyarország és társországai királyává és királynéjává koronázták. Magyar királyi jelmondata a jól ismert „Bizalmam az ősi erényben” volt.

A koronázási jelvényeket már jóval a ceremónia előtt méretre igazították, parafával és szattyánbőrrel bélelték ki, majd az összes budai és pesti templom harangzúgása mellett, ünnepélyes menetben a koronázás helyszínére, a Mátyás-templomba szállították. A 21 oldalas ceremóniakönyv főpróbáját előző nap megtartották.

A koronázás napján hajnali négy órakor 21 ágyúlövéssel ébresztették a város lakóit. A Lánchidat lezárták, hogy a menet szabadon közlekedhessen. A tömeg már hajnalban ellepte az utcákat. A koronázásra a Mátyás-templomban került sor. A meghívottak hintói már reggel hatkor begördültek, hogy hét órára, a király érkezésére mindenki a helyén legyen. 

Ferenc József lovon, Erzsébet pedig Mária Terézia hintóján érkezett. A király magyar tábornagyi egyenruhában végigvonult a rendezvényre készített két emelvény között.

A római katolikus szentmisén Liszt Ferenc erre az alkalomra komponált Koronázási miséjét (Missa Coronationalis) adták elő. A komponista – akit két nappal korábban Ferenc József-renddel tüntettek ki – még meghívót sem kapott a koronázásra, csak a Nemzeti Zenede szerzett neki helyet az orgonakarzaton.
A sértett Liszt – nem várva meg a ceremónia végét – gyalog elhagyta a szertartást.

Ferenc József fejére Andrássy Gyula miniszterelnök, és az esztergomi prímás együtt helyezte a koronát, kezébe adták az országalmát és a jogart. Odakint díszlövések dördültek, harsonák szóltak, és a tömeg üdvrivalgása csapott fel. Ezután Erzsébetet is felkenték, vállához érintették a Szent Koronát.

A szertartás a helyőrségi templomban folytatódott, ahol a király aranysarkantyús lovagokat avatott.

A menet ezután Pestre vonult, ahol a Belvárosi templom előtt a király világi esküt tett.

Majd a Lánchíd hídfőjénél, a 72 vármegyéből hozott földből emelt koronázási dombra ugratott fel, és kardjával négyfelé sújtva tett jelképesen ígéretet az ország védelmére.

Ezzel egy időben a Vérmezőn ökörsütést rendeztek a népnek. A királyi pár az országtól koronázási ajándékként a számukra felújított gödöllői Grassalkovich-kastélyt kapta, továbbá kétszer ötvenezer aranyforintot. Ferenc József és Erzsébet a megbékélés jegyében a százezer aranykoronát teljes egészében a hadirokkant honvédoknak ajándékozta.

1907-ben, a magyar koronázás 40. évfordulóján, a jubileum alkalmából emlékpénzek készültek Körmöcbányán aranyból és ezüstből, 100 és 5 Korona névértékben.>>

Scroll to top
Vatera aukciónk
Find us on Facebook