A poltura történelmi magyar pénzegység, I. Lipót, I. József, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly és Mária Terézia alatt verték.
Előképe a lengyel poltorak („másfeles”, azaz másfél grosz értékű pénz; półtora lengyelül másfelet jelent).

 

Az 1526 után átszerveződő magyar gazdaságban és külkereskedelemben megnőtt Lengyelország szerepe, így mind nagyobb mennyiségben kerültek lengyel aprópénzek az országba.

A királyi Magyarországon I. Lipót kezdett el ezüst polturát veretni az országba áramló lengyel poltorákok hatására, melynek értéke ½ garas azaz 1½ krajcár volt.

Bár már III. Károly király is tett kísérletet a polturások rézből való veretésére (erről próbaveretek tanúskodnak), végül Mária Terézia rendelte el az 1761. március 27-ei pátenssel a rézpolturások verését. Utóda, II. József már nem veretett polturát.

II. RÁKÓCZI FERENC IDEJÉBEN kezdetben ezüst polturásokat vertek, de a fegyvervásárlások miatt mind nagyobb szükség volt a nemesfémkészletre, ezért a hazai forgalom céljára, 1704–től elezdték a réz  1, 4, 10 és 20 polturások verését - ezek tehát szükségpénznek tekintendők.

A rézpénzek összefoglaló neve általában kongó ("kongott") volt, az ezüstpénzeket pengőnek ("pengett") mondták.

Mivel a 20 és 10 polturások hátlapjára a "Pro Libertate" feliratot verték, a felirat után libertás névvel is illették. A  20,4, és1 polturások előlapján címer, hátlapján Madonna-ábrázolás volt, míg a 10 polturásokon és a rézdenárokon csak címer és felirat volt látható. (20 poltura= 10 garas = 30 krajcár = 60 denár = 0,5 rajnai forint). 

Az érméken általában volt évszám, értékjelzés és verdejegy. A leggyakoribb címlet a tízpolturás volt Az eredeti terv szerint a rézpénzt a belső forgalom kielégítésére, a katonák zsoldjának fedezésére szánták, a hadviseléshez szükséges anyagok importját nemesfém pénzekkel szerették volna biztosítani.

Az 1707-es Ónodi országgyűlésen akkora vita kerekedett (egyebek között) az elértéktelenedő rézpénz körül, hogy Rákóczi testőrei lekaszabolták Turóc vármegye követeit, az alispánt kivégezték, a megye többi jelen lévő tagját pedig bebörtönözték. 


Than Mór Ónodi országgyűlés c. festménye
Turóc vármegye követének, Rakovszky Menyhértnek a megölését ábrázolja.

 

A véres események után az országgyűlés minden nehézség nélkül tárgyalhatta a rézpénz 60 százalékos devalválását.

A devalvált rézpénz értéke mindenben, mindenhol az ezüstével azonos lett, érvényes fizetési eszközként a javak adásvételénél, kölcsönök kiegyenlítésénél, adósságok törlesztésénél, zálogok kiváltásánál stb. Ha valaki - legyen az görög, török, rác, magyar- a megjelölt pénzt vonakodna elfogadni, javait le kell foglalni és el kell kobozni.

A webshopunkban megvásárolható polturások itt megtekinthetők >>

 

 

A cikk forrása: Wikipedia, Gebei Sándor: A Rákóczi-szabadságharc, Kossuth Kiadó, 2013

Scroll to top
Vatera aukciónk
Find us on Facebook