III. Alexandrosz, ismerteb nevén Nagy Sándor (356. - 323.) az ókor egyik emblematikus figurája, Makedónia királya, általános vélekedés szerint a történelem egyik legkiválóbb hadvezére volt

Nagy Sándor, atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól egészen Indiáig kiterjesztette, elfoglalva az akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette.

Nagy Sándor pénzverését a világbirodalmi igényeihez szabta. Arany-, ezüst- és bronzpénzei mindenhol azonos súlyrendszer alapján és azonos ábrázolással készültek.

NAGY SÁNDOR, HERAKLÉSZ és ZEUSZ
Az éremképek megválasztása tudatos politikai propaganda eredménye volt.
Alexandrosz apai ágon Héraklésztól származtatta magát, anyai ágon pedig Zeusztól. Alexandrosz a későbbiekben tudatosan úgy is viselkedett, mint Héraklész és Akhilleusz egyenes ági leszármazottja, és szívesen tulajdonított magának e hősöket idéző jellemvonásokat. A hátlapon trónoló Zeus egyetemes istenségként fogható fel, hiszen a Keleten tisztelt főisteneket is hasonló módon ábrázolták

ODESSOS
Várna ókori neve - Európa egyik legrégebbi városa. Odessus "víz melletti települést jelent". Nagyon fontos kikötő volt, komoly erőddel, melyet Nagy Sándor édesapja Macedóniai Fülöp még nem tudott elfoglalni. A hellén periódusban, Kr.e. 4. sz. közepétől a Kr.e. 1. sz.-ig Odessos gazdag és virágzó város volt, saját pénzt is vertek.

Nagy Sándor birodalma ugyan halála után összeomlott, de az általa megteremtett pénzrendszer messze túlélte az uralkodó halálát. Néhány Fekete-tenger parti városban (például Odessosban) még a Kr.e. 1. század elején is - változatlan éremképpel és felirattal, noha egészen más stílusban készültek érmék. 

 

MOST AUKCIÓN!
III. (Nagy) Sándor (i.e. 336-323) tetradrachma, Odessos, AP

Forrás: Torbágyi Melinda: Nagy Sándor pénzverése, „Az évszak műtárgya” - Szépmű-
vészeti Múzeum kiadványa, 2011
Wikipedia

 

Scroll to top
Vatera aukciónk
Find us on Facebook